Hogyan tanuljunk játék közben felnőttként?
Az utóbbi hetekben gyakran jártunk össze egy barát családdal, akikkel korábban szoros kapcsolatban voltunk, mert az ő gyerekeik korban jóformán megegyeztek velünk, és így évekig nagyon jól elszórakoztunk, csak aztán egy idő után a nemek közti különbségek miatt eltérően értünk, és végül egy hosszabb időre eltávolodtunk egymástól.
Ezt követően aztán újabban megint jóban vagyunk, és már nem is olyan nehéz, hogy ismét találjunk közös programokat, ilyen volt legutóbb a társasjátékozás. Bemutatták nekünk az általuk csak Wonkinak nevezett társasjátékot, mely igazából I Know – és úgy lett belőle Wonki, hogy a legkisebb gyerek amikor megtanult olvasni egy időben mindent visszafele olvasott, ezt is. A Wonki meg mégis csak jobban hangzik mint az I Know.
Hamarosan rájöttünk, hogy ez a társasjáték egy rendkívül szuper darab, mely során a tudásukat mérhetik fel a játékosok. A táblán 6 kör található, egyre kisebb méretben, ide kell feltenni a bábukat a játék fordulóiban. A játék során két bábuval játszunk, egy szögletessel, és egy pontgyűjtő bábuval. Minden körben, ki kell húzni egy kártyát a csomagból, melyen négy témakör van. Minden témakörhöz tartozik egy kérdés. A játékosok feladata, hogy megválaszolják ezt a kérdést. Mikor a felolvasó felolvassa a kérdést, a játékosok felteszik gyorsasági sorrendben a bábukat a körökbe. Az, aki nagyobb körbe teszi a bábut, annak kell először választ tippelni, majd sorban haladnak lefelé, és mindenki tippel valamit. Az, aki utolsóként tippel, már több segítség alapján tippelheti meg a választ. A pontokat azonban nem arra kapjuk, hogy jól válaszoltunk –e, azaz nem csak arra: a pontgyűjtő bábuval tippelni kell, hogy vajon helyes vagy épp helytelen választ fognak adni a többi játékosok. Ha jól tippeltünk, akkor pontot kapunk a kör végén.